Épületek fenntarthatóságának tervezése
Mint ahogy környezetünk változik, az épületek tervezésében is jelentős változások tapasztalhatók. Meg kell felelni a szélsőséges környezeti viszonyoknak, időtállónak kell lenniük, és gazdaságosnak, energiatudatosnak is. Ezek mellett a klasszikus esztétikai és használati szempontok is fontosak.
Azonban a sorrendben egyre elöbbre kerül a fenntarthatóság. Tervezni azért kell a fenntarthatóságot, mert a tervezés legelején merülhetnek fel az ide tartozó fontos kérdések.
Femerülő kérdések:
–Mennyibe fog kerülni az épület működtetése, úgy 20 év távlatában?
–Mikor várható a felújítás, és mennyibe fog kerülni?
–Mikor jár le a gépek garanciája, és mikor várható, hogy cserélni kell őket?
–Milyen gépeket, eszközöket telepítsünk az építésnél, drágábbakat, azok hosszú távon megbízhatóbbak?
–Mennyi hőszigetelést tervezzünk, meg fog térülni ha sokat?
–Mennyi napelemet tervezzünk? Van rá támogatás?
-Érdemes a napelemekhez elektromos tárolót is tervezni?
–Elektromos autókat is szeretnénk tölteni? Megfelelőek a tervezett hálózatok?
–Mennyi áramot igényeljünk a szolgáltatótól? Hogy annyit nem tud adni? Lehet optimalizálni a fogyasztást, időben eltolni? Hogyan? Lehet mérni az aktuálisat? Lehet ezt tervezni?
A jelenünkben és a közeli jövőnkben az energia felhasználás, a tervezési feladatokban az egyik legjelentősebb kérdés. A környezetünket meg kell védeni, és ki kell tudni fizetni az energia számlákat is. Nem csak szép házakat kell terveznünk, hanem önfenntartó házakat is. Hogyan? Modellezéssel, számolással előre meghatározható, mennyi ráfordítással, mennyit spórolunk a havi számlákon. Összetett feladat, de megéri, nagyon sok pénz behozható.. A tervezésre fordított költségek sokszorosan megtérülnek. Az ilyen jellegű munka tudatosságot és tapasztalatot igényel. Jelentős kivitelezési tapasztalat után a tervezési és műszaki ellenőrzési feladatokat is megismertük. Részt veszünk az üzemeltetési feladatok elvégzésében, így látjuk az épület teljes életét. Több szakembert megtaláltunk az évek során, akik szakértelme segít minket.
EU Taxonómia Rendelet: Ez határozza meg, mi számít környezetileg fenntartható gazdasági tevékenységnek. Az épületek esetében a beruházásoknak meg kell felelniük a szigorú energiahatékonysági és környezetvédelmi kritériumoknak.
CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv): Előírja a cégeknek, köztük az ingatlanfejlesztőknek és üzemeltetőknek, hogy ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) jelentést készítsenek. Ez magában foglalja az épületek energiahatékonyságát és klímakockázatait.
EU Zöldkötvény-irányelvek: Elősegítik, hogy a zöld építési projektek finanszírozása átlátható és fenntartható forrásokból történjen.
Fenntarthatóság Igazolása (Minősítési Rendszerek):
A megfelelés igazolására a legelterjedtebbek a nemzetközi minősítési rendszerek:
BREEAM: Épületek környezeti teljesítményének értékelése.
LEED: A fenntartható tervezésre és kivitelezésre fókuszál.
DGNB: Átfogó életciklus-alapú megközelítés.
Ezek a rendszerek segítenek a taxonómiának való megfelelés igazolásában is.
Megtervezzük az épület életútját, a fenntarthatósági költségeket, karbantartási feladatatokat, költségeket, ha szükséges javaslatokat adunk a felhasznált anyagok eszközök, gépek, rendszerek tekintetében.
Meglévő épületek felújítás tervezésénél is ezek a szempontok fontosak. Ilyen esetben is javasoljuk a fenntarthatósági számítások és tervezés elvégzését. Meglévő épületek felmérése, pontos felrajzolása, jelentős és költséges feladat.
Jól körülírva, tervezve, minden tétele számolható. Az épület energiafelvételét pontosan ki tudjuk számolni. A szükséges karbantartási munkákat is. A várható gépcseréket be tudjuk határolni. A nagyobb felújítások és átalakításokat meg tudjuk becsülni. Az energia árak lesznek változók a tételben. De az energia árak mindenre egyaránt hatnak. Így számolhatóvá, tervezhetővé válik egy épület költsége.